A Jazzen alapuló City a Honda legnagyobb fegyvere lehet a kelet-közép-európai régióban.
Markáns, jellegzetesen hondás arcot hord a Jazz alapjaira épülő, külméreteiben az alsó-középkategóriát alulról súroló, belterének igényességével, hangszigeteltségével a kisautókon messze túlmutató City. A szemlélők döntő része áránál jelentősen drágább autónak nézi
A Jazzből ismert műszerfal kellemes anyagokból épül fel, a CD-s rádió alapáras. A 3,5 fordulatos kormánykerék a kerekeken is sokat fordít, a városi manőverezés ennek ellenére sok tekeréssel jár
A határozott, emelkedő övvonal ellenére nem túlzottan magas a far, a kerekbetétes hátsó lámpák a kor divatját hozzák
A lábtér mindkét sorban tekintélyes, a hátsó ajtókra nem jutottak rekeszek. Az elülső ülések hátoldali zsebei csak a leggazdagabb kivitelhez járnak mindkét oldalra
Az elülső ülések tartása jól eltalált, oldaltámaszuk határozott; igazi pohártartó nincs, erre legfeljebb a kézifék mögötti rekeszek foghatók be
A két kesztyűtartó alapfelszerelés, a váltó előtti rekesz fedele előrecsúsztatható
A szélső helyek hátul is kényelmesek, az ötödik hely szerényebb, de lábterét alig korlátozza a középső padlómerevítő
A hátsó ülés 60/40 osztással, könnyedén előrebillenthető. A támla a lesüllyedő ülőlapra fekszik
Az ülőlap a ráhajtott támlával együtt hátra is dönthető, így a hátsó térben 1245 milliméterre nő a rakmagasság
Az alapáron járó négy elektromos mozgatású ablak közül a vezetőé egyetlen nyomásra megy le vagy fel. A kárpitozás és a kilincs igényes. Hiba, hogy a tükör a vezető oldalán sem osztott látóterű
|